Karjaidban meghalni
Refr. 3x
Oh I, I just died in your arms tonight
It must have been something you said
I just died in your arms tonight
Egyszer, régen volt egy lány, akit szívből szerettem
Nem érdekelt semmi, de érte bármit megtettem
Magával ragadott, és ellene semmit nem tehettem
Érte sok rossz dolgomat a föld alá temettem
Sok-sok hónap eltelt, vidáman és boldogan
Szerettük egymást, kitartottunk egymás mellett jóban-rosszban
Az ő nevét lehetett hallani, minden mondatomban
Akármikor kellett, futottam hozzá azon nyomban
De rájöttem, hogy gond van, közöttünk bomba robban
Azt mondta, hogy már nem szeret, na akkor voltam bajban
Veszekedések, sírás, hirtelen jött a szakítás
Egyenesen egy drámába illő volt ez az alakítás
Idegileg is megviselt, és eltávozott a lelkem
Elhagyott az a lány, akit a legjobban szerettem
Kiborultam, sírtam, és csak ezt hajtogattam neki
Könyörgöm csak hagyj, a karjaidban meghalni
Refr.
Könyörgöm, csak hagyj, a karjaidban meghalni
Csak veled szeretném, a kis életem elcsalni
Számtalan éjen voltam mélyen, sok napon át feküdtem kábán
Csomót keresve a kákán, de el én futottam gyáván
Nem tudok másra gondolni szíved elrablóját látván
Titkon annak örülnék, ha cédulát láthatnék a lábán
Persze Neked, azt kívántam sok sikert
Persze Neked, azt kívántam sok sikert
Kutya, aki vérbe fagyva, bár élve hagyva vár, hogy valaki befogadja
A vád bánt kérges szívemből egy darabot lehánt
Én látom, ha vérzel, és ha ebbe a darabba nézel
Te is láthatod szerelmem, szerelmem nem vész el
Nem akartam, hogy belém láss, de most rá visz a kényszer
Maradj velem örökre és ha rosszat érzel
Kapaszkodj belém két kézzel, akkor nem lesz vészjel
De elérni csak úgy fogsz, ha szívvel látsz, nem ésszel
Refr.
I keep looking for something I can't get
Broken hearts lie all around me
And I don't see an easy way to get out of this
Azt kívántam magamnak, hogy az utcán vérbe fagyva
Haljak meg mindenkitől távol, magányosan kitaszítva
Ültem a teraszon a cigit kartonszámra szívva
Az öngyilkosság gondolatát folyton az agyamban tartva
Minden egyes éjszaka, bőgtem mint egy ökör
Elegem volt már abból, hogy én voltam a szemetes vödör
Amibe beledobhattál bármit, mondhattál rá bármit
Hozzám mindig jöhettetek, hisz vigasztaltam bárkit
De én nem kaptam ezt vissza, mikor rám szakadt az égbolt
Mindenki csak basztatott, és rosszabb lett mint volt
Már csak egy fekete folt, hisz már nagyon régen volt
Akadt olyan ember, aki barátként csak előre tolt
Egy lányhoz szólok most, akit még nem találtam meg
De ezen a gyönyörű földön, akad még rengeteg
Remélem egyszer rátalálok, és vele együtt a boldogságra
Soha ne bízd el magad, ez a történet tanulsága
Refr.